• NDAlegal

Közérthetően az elektronikus szerződésekről II. rész

- a fokozott biztonságú és a minősített elektronikus aláírásokról


Előző cikkünkben ismertettük az elektronikus aláírások közötti fő különbségeket. Attól függően tehát, milyen bizonyító erejű dokumentumra van szükségünk, eldönthetjük, hogy „egyszerű”, írásbelinek minősülő, vagy teljes bizonyító erejű dokumentumot hozunk létre.


Azt, hogy a dokumentum melyik kritériumnak felel meg, a rajta szereplő aláírás dönti el.


Az elektronikus aláírásokkal kapcsolatban Magyarországon alapvetően két jogszabályt szükséges figyelembe vennünk:

- az Európai Parlament és Tanács 910/2014 EU rendeletét, közismertebb nevén az eIDAS rendelet előírásait, amik az egész EU-ban irányadók; valamint

- az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, avagy e-ügyintézési törvény szabályait.


Ezek alapján az elektronikus aláírásoknak három típusát különböztethetjük meg: az egyszerű aláírást, a fokozott biztonságút és a minősített elektronikus aláírást.


Ahogy korábbi cikkünkben is értekeztünk róla, a bíróság gyakorlata alapján írásbelinek a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás minősül, míg teljes bizonyító erővel a minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás rendelkezik.


Nézzük meg ezeket közelebbről!


1. A fokozott biztonságú elektronikus aláírás


A fokozott biztonságú elektronikus aláírás kizárólag az aláíróhoz köthető, alkalmas annak azonosítására, az eszközt, amellyel létrehozzák, „az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használja”, az adatok későbbi változtatása pedig nyomon követhető.


Fokozott biztonságú elektronikus aláírást több szolgáltató is nyújt Magyarországon, az ezzel kapcsolatos előírások nem olyan szigorúak, mint a minősített elektronikus aláírás esetén.


A fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt dokumentum Magyarország területén írásbeli szerződésnek minősül. Erről bővebben értekeztünk korábbi cikkünkben.


Abban az esetben tehát, ha elegendőnek tartjuk azt, hogy írásban létrejöttnek minősüljön a szerződés, a fokozott biztonságú elektronikus aláírást választhatjuk. Fontos azonban kiemelnünk, hogy az írásbeliség egy perbeli bizonyításnál sokszor nem elegendő, így a választásnál mindig mérlegeljünk, vegyük figyelembe a szerződésben szereplő díjakat, mennyire ismerjük a szerződő felet és mennyire bízunk meg benne, stb.


Jómagam, ügyvédként, az „egyszerű” írásbeliséget nem tartom elegendőnek magasabb ellenértékű szerződéskötés esetén, hiszen bármikor kerülhet hiba a gépezetbe, és a bíróság előtt valóban fontos az, hogyan tudjuk bizonyítani az igazunkat.


2. A minősített elektronikus aláírás


A minősített elektronikus aláírás egy magasabb szintű aláírás, az az eIDAS rendelet szövege szerint a saját kezű aláírással azonos joghatású, míg a magyar jogban teljes bizonyító erővel rendelkezik.

A minősített elektronikus aláírás olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet

(i)minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel hoztak létre és amely

(ii) elektronikus aláírás minősített tanúsítványán alapul.


A minősített elektronikus aláírást létrehozó eszköz lehet hardver vagy szoftver is, azonban fontos, hogy meg kell felelnie az eIDAS rendelet III. számú mellékletében meghatározott elvárásoknak, amelyet a nemzeti felügyeleti szervek tanúsítanak. Magyarországon az illetékes szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) E-szolgáltatás-felügyeleti osztálya.


A tanúsítványt kizárólag az Európai Unióban letelepedett bizalmi szolgáltató bocsáthatja ki. A bizalmi szolgáltató lehet minősített vagy nem minősített – értelemszerűen minősített tanúsítványt kizárólag minősített bizalmi szolgáltató bocsáthat ki.


A minősített bizalmi szolgáltatásokról az NMHH szintén nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás szerint minősített bizalmi szolgáltatás nyújtására elektronikus aláírás tekintetében jogosult (a cikk megírásának időpontjában):

- a NISZ Zrt.

- a Microsec Zrt. és a

- Netlock Zrt.


Fontos azonban felhívnunk a figyelmet arra, hogy nem csupán a Magyarországon letelepedett, hanem az EU bármely tagállamában kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást el kell ismerni minősített elektronikus aláírásnak.


A bizalmi szolgáltatókról az EU is nyilvántartást vezet, amely erre a linkre kattintva elérhető:


A listán szereplőek közül a „QCert for ESig” jelölést keressük, ők jogosultak minősített elektronikus aláírás (tanúsítvány) kiállítására.


Abban az esetben tehát, ha teljes bizonyító erejű magánokirattal szeretnénk szerződést kötni, elsősorban a minősített aláírást válasszuk.


A bizonyító erő szempontjából – Magyarországon (!) – a minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírás, valamint a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás is teljes bizonyító erővel rendelkezik.



3. A „hibrid” megoldások


Sok esetben a céget, amellyel szerződni kívánunk elektronikus aláírás-szolgáltatás nyújtására, nem találjuk a minősített bizalmi szolgáltatók listáján – mégis azt ígérik, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás megfelel a minősített elektronikus aláírás, esetleg teljes bizonyító erejű magánokirat fogalmának.


Ennek alapvetően – a főbb piaci szereplők működését nézve – két oka lehet:


(i) a szervezet szerződött egy minősített bizalmi szolgáltatóval, akinek szolgáltatását közvetíti Magyarországon, vagy


(ii) a leendő ügyfél meghatalmazást ad a minősített elektronikus aláírással rendelkező szolgáltatónak, aki a nevében eljárva aláírja a dokumentumot.


Főszabály szerint az első esetben minősített elektronikus aláírás jöhet létre, míg a második esetben minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást hoztunk létre.



4. Miket kérdezzek meg tehát magamtól, majd a kiválasztott szolgáltatótól?


A fentiek alapján a legfontosabb kérdések:


- mire használnám a szolgáltatást?

o magasabb összegű vagy kockázatosabb szerződéseknél érdemesebb a teljes bizonyító erővel rendelkező típusok felé fordulni (minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú);

o nemzetközi szerződések esetén – szintén magasabb összegeknél/kockázatnál inkább a minősített elektronikus aláírást érdemes választani;

o sokszor jogszabály írja elő az írásbeliséget – van-e ilyen jogszabály, ebben az esetben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás szükséges;


- milyen típusú elektronikus aláírást nyújt a szolgáltató (fokozott biztonságú, minősített, esetleg minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú?),


- hogyan tud majd a partnerem aláírni;


- milyen felelősséget vállal a szolgáltató;


- és persze a legfontosabb, hogy ezekhez viszonyítva mennyi a szolgáltatás ellenértéke.



dr. Nagy Dóra Adriána