• NDAlegal

Koronavírus idején milyen rendelkezéseket rendelhet el a munkáltató?

A cikk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 2020. március 10. napján megjelent NAIH/2020/2586 számú tájékoztatója alapján készült.


Ahogyan sokan tudják, sajnos jelenleg is komoly problémákat okoz a koronavírus terjedése mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból a legtöbb országban. Jogosan merülhet fel a kérdés a vállalatok vezetőiben, hogy vajon mit tehetnek munkáltatóként a járványmegfékezése érdekében, illetve mire kötelezhetik munkavállalóikat vagy éppen ügyfeleiket, vendégeiket.


Jelen cikkünkben most nem azokkal a cégekkel, illetve állami intézményekkel foglalkozunk, ahol adott esetben az általuk végzett tevékenységből, nemzetgazdasági érdekből, jelentős közérdekből vagy egészségügyi szempontból szükséges és kötelező a koronavírussal kapcsolatos korlátozó intézkedések meghozatala, hanem elsősorban a KKV szektort és a multikat érintő kérdéseket járjuk körbe, hogy nekik mikre érdemes figyelemmel lenniük, hogy a meghozott intézkedéseik jogszerűek legyenek adatvédelmi szempontból is.


Jelenleg több vállalatnál bevett gyakorlat kérdőívek alkalmazása annak érdekében, hogy felmerjék azt, hogy a munkavállalóik rejtenek-e potenciális veszélyt a koronavírus szempontjából, illetve vannak olyan cégek is, ahol már kötelezően bevezették a mérőműszeres vizsgálatokon való részvételt, vagy éppen olyan adatokról nyilatkoztatják munkatársaikat, amelyek a magánéletükkel, szabadidejükkel kapcsolatosak és nem munkaidejükhöz kötődik.


A Hatóság hivatalos tájékoztatójára tekintettel is kijelenthető, hogy a legfontosabb az, hogy a koronavírus jelenlétének ellenére is szükséges a vállalatoknak betartani a GDPR rendelkezéseit, eleget kell tenniük a GDPR szerinti alapelveknek (például: célhoz kötöttség, átláthatóság, elszámoltathatóság és adattakarékosság elvének is).


A korlátozó, illetve biztonsági rendelkezések bevezetését megelőzően a vállalatoknak mindenképp vizsgálniuk kell, hogy egyéb intézkedések révén képesek-e hatékonyan, az érintettek magánszféráját kevésbé korlátozó módon felmérni a koronavírus okozta potenciális veszélyeket. Rengeteg munkahelyen például rögzítették az alapvető higiéniai intézkedéseket, további fertőtlenítő takarításokat vezettek be, esetleg üvegfalat használnak már az ügyfélszolgálatokon.


Ugyanakkor sok helyen rendszeresek a külföldi céges utazások, kiküldetések, illetve sokan most indulnak síelni. Ezek a tevékenységek pedig mind kockázatot hordoznak magukban, nemcsak a többi munkatárs egészségének, életének vagy éppen testi épségének szempontjából, hanem akár a vállalatra nézve gazdasági szempontból is.


Éppen ezért a vállalatoknak javasolt pandémiás/üzletmenet folytonossági cselekvési tervet készíteniük, valamint a veszélyeztetettséget csökkentő előzetes intézkedések meghozatalakor tájékoztatniuk kell a munkatársaikat, illetve vendégeiket, ügyfeleiket a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról. Javasolt továbbá az üzleti utak átszervezése is, illetve tekintve, hogy munkáltatóként a vállalatoknak biztosítaniuk kell a munkavállalók számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, olyan intézkedéseket szükséges meghozniuk, amelyekkel ezen munkáltatói kötelezettségüknek eleget tudnak tenni. Jó megoldás lehet például a home office-ban történő munkavégzés elrendelése is.


Ezenfelül, a munkaviszonyban irányadó tájékoztatási és együttműködési kötelezettség, valamint a jóhiszeműség és tisztessége elve alapján, szükséges, hogy a munkavállalók kellően informálják az arra kijelölt személyeket saját maguk, illetve környezetük, munkatársaik egészségének védelme érdekében, ha valószínűsítik, hogy érintkezhettek a koronavírussal vagy olyan személlyel, aki ki lehetett téve a fertőzésveszélynek.


Ezek a rendelkezések hasonlóan irányadóak az olyan személyekre is, akik nem munkatársai a vállalatoknak, hanem például ügyfelei, vendégei. Esetükben is szükséges cselekvési tervvel rendelkezni a vállalatoknak, egyébként magában a tervben az is szabályozható, hogy milyen esetekben tagadhatja meg a vállalat a területére történő belépést adott személyektől. Fontos, hogy az ügyfeleket, vendégeket is megfelelően kell tájékoztatni a koronavírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról (fertőzés forrása, terjedés módja, lappangási idő, tünetek, megelőzés), illetve arról, hogyha feltételezhetően érintkeztek koronavírussal, úgy ennek tényét a vállalatok területére való belépéskor jelezniük szükséges a beléptető személyzet részére.


Fontos, hogy a Hatóság álláspontja szerint a vállalatok, mint munkáltató, rögzíthetik, ha irányukba bejelentés érkezik a munkavállaló esetleges koronavírusnak történő kitettsége vonatkozásában, illetve, ha a részükre megadott munkavállalói adatok alapján felmerül a kitettség gyanúja. A Hatóság arányosnak tartja a kérdőívek alkalmazását a koronavírus kapcsán, amennyiben azok nem tartalmaznak az érintett egészségügyi kórtörténetére vonatkozó adatokat, és nem is kerülnek bekérésre az egészségügyi dokumentációk sem.


Mind munkavállalók, mind az ügyfelek, vendégek esetében is megfelelő jogalapot szolgáltathat az adatkezelésre a vállalatok jogos érdeke, amennyiben a megfelelő érdekmérlegelési teszt is elkészítésre kerül és a vállalatok, mint adatkezelők, bizonyítják általa, hogy az érintett érdekeivel, alapvető jogaival és szabadságával szemben a vállalatok kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvez. Munkavállalók esetében ilyenkor például rögzíthető a bejelentés időpontja, a személyazonosság megállapításához kapcsolódó személyes adatok, utazás helyszíne és időpontja, például, ha egybeesik olyan területekkel (országokkal), amelyeket a vállalat is nevesített a kapcsolódó tájékoztatójában.


Fontos, hogy mivel különleges adatokat is kezelnek ilyenkor a vállalatok, a jogos érdek jogalap mellett szükséges a GDPR 9. cikkében meghatározott jogalapok valamelyikét is nevesíteniük, a hatósági tájékoztatásra figyelemmel is javasolt a GDPR 9. cikk (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása ilyen esetekben.


Hangsúlyozandó, hogy a jelenlegi koronavírus helyzetre tekintettel, főszabály szerint nem indokolt azonban mérőműszeres (pl. lázmérő) ellenőrzés elrendelése, sem az esetleges diagnosztikai eszközt alkalmazó szűrővizsgálatok előírása, ugyanis az nem minősül a Hatóság álláspontja szerint arányos intézkedésnek az érintettek alapvető jogaira és szabadságaira nézve.


Például a dolgozó bejelentése, vagy egyedi esetben az összes körülmény mérlegelése vagy a munkáltatóként elvégzett kockázatértékelés alapján, bizonyos megbetegedésnek való kitettséggel érintett munkakörökben indokolható lehet a vállalat jogos érdeke és a GDPR 9. cikk (2) bekezdés h) pontja, valamint a GDPR 9. cikk (3) bekezdés alapján az egészségügyi szakemberek által vagy szakmai felelőssége mellett végzett vizsgálatok elrendelése. Kiemelendő azonban, hogy a munkáltató ebben az esetben is csak a vizsgálatok eredményét kezelheti, mint személyes adatot (különleges adat).


Összefoglalva tehát elmondható, hogy a legfontosabb, hogy mindenki eleget tegyen a pandémiás helyzetben az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének, mivel a korlátozó és biztonsági intézkedések bevezetésének célja minden esetben a koronavírus terjedésének csökkentése, megelőzése és megakadályozása.


dr. Tarjányi Karolina

dr. Nagy Dóra Adriána