• NDAlegal

5+1 legfontosabb tudnivaló az új szerzői jogi szabályokról

Az uniós jogharmonizáció miatt 2021. június 1-jével új szerzői jogi szabályok lépnek hatályba.


Az alábbiakban összefoglaltuk a több ponton módosított, illetve kiegészített szerzői jogi törvény 5+1 legfontosabb újítását.


1. Paródia.


A szabad véleménynyilvánításra tekintettel immáron szabadon parodizálhatóak a szerzői művek és mivel adott esetben a szerző inkább szeretne eltávolodni a paródia által közvetített üzenettől, a paródiában a szerzőt sem kell feltüntetni. Amikor viszont elhagyjuk a gúnyt és a humort, vagyis kritikát szeretnénk megfogalmazni a mű kapcsán, úgy már szükséges feltüntetnünk a szerzőt.


2. Határon átnyúló távoktatás.


A módosítás értelmében a szerzői művek oktatási célból - az oktatás helyszínén - a szerző engedélye nélkül is felhasználhatók lesznek. Az elektronikus felhasználás határtalanságára tekintettel rögzíti a törvény, hogy ilyenkor a felhasználás szerzői jogilag úgy tekintendő, mintha az oktatási helyszín székhelye szerinti tagállamban történne (ún. származási ország elve). Ilyen elektronikus felhasználásnak minősül például a műveknek interaktív táblán vagy kivetítőn való bemutatása, de ide tartozik a diákok elektronikai eszközein (számítógép, tablet) való interaktív oktatási célú felhasználása is.


Ezen szabályozás nem vonatkozik azonban a kottákra, melyek felhasználásához - különleges védelmük miatt - továbbra is szükség van a szerző engedélyére.


3. Kereskedelmi fogalomban nem elérhető művek.


Speciális rendelkezések kerültek megalkotásra a nyilvánosság számára nem hozzáférhető művek kapcsán, amelyeknek a könyvtárak, múzeumok általi felhasználását egyszerűsíti a törvény.


Az új szabályozás értelmében minden esetben kereskedelmi fogalomban már nem elérhetőnek minősülnek azok az irodalmi művek, amelyeket 1999. augusztus 31-ét megelőzően (tehát a hatályos szerzői jogi törvény hatálybalépése előtt) adtak ki utoljára. Ennek ellentéteként pedig minden esetben kereskedelmi formalomban elérhetők lesznek azon irodalmi művek, amelyek utolsó kiadása óta 8 év még nem telt el.


4. Nem kötelező a felhasználási szerződést írásba foglalni.


A törvény több esetben is eltörölte az írásbeliség követelményét a felhasználási szerződésekre vonatkozóan, ezáltal is teret engedve a digitalizációs törekvéseknek.


Nem kell írásba foglalni immáron nemcsak a nyomtatott sajtóban, hanem már a szerzői mű internetes sajtótermékben való közzétételre kötött szerződést, valamint bizonyos szoftver és adatbázis felhasználási szerződéseket sem. Illetve a módosítás következtében jogszerűvé válnak a többek között a Creative Commons (cc) licensz által bármilyen formában adott engedélyek is.


5. Felhasználó kötelező tájékoztatási kötelezettsége.


A szerzői jogi törvény fontos újítása, hogy a felhasználási szerződések és átruházási szerződések esetén a felhasználónak legalább évi rendszerességgel tájékoztatniuk kell a szerzőt egyrészt a műve felhasználásával kapcsolatban, másrészt a felhasználásból eredő minden bevételről és a neki fizetendő díjazásról is. Az adatszolgáltatásnak minden bevételi forrásra ki kell terjednie, így adott esetben a merchandising-ból származó bevételekre is.


A tájékoztatási kötelezettség alól azonban több kivételt is rögzít a törvény. Így például nem kell a fentiekről tájékoztatni a szerzőt, ha ingyenes felhasználási szerződést kötöttek a felek, valamint, ha a mű munkaviszony keretében készült. A film és audiovizuális művek specialitása miatt pedig a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy esetükben elegendő legyen csak a szerző külön kérése esetén tájékoztatást adni, ezen főszabálytól való eltérésben viszont a feleknek külön meg kell állapodni.


5+1. Tartalommegosztók.


A szerzői jogi törvény uniós irányelvek nyomán történő jelentős korszerűsítése valósul meg a tartalommegosztó szolgáltatások szerzői jogi szabályozásával. Ezen felületeken a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak (videók, zenék) nagy mennyiségben való felhasználók általi feltöltése és megosztása valósul meg, így indokolt volt a jogi előírások megteremtése.


A szolgáltatók fő célja a felületükön hirdetésekkel történő haszonszerzés, amelynek bevételeiből viszont a szerzői jogi jogosultak egyáltalán nem részesednek. A törvény egyértelműsíti, hogy a tartalomszolgáltatók által végzett tevékenység bizony szerzői jogi felhasználásnak minősül, így a szolgáltatóknak előzetesen be kell szerezniük a felhasználási engedélyt a jogosultaktól. Ez azt eredményezi, hogy a szolgáltatóknak fizetniük kell a szerzőknek a felületükön megosztott videók, zenék után.


A törvény részletezi továbbá a szolgáltatók felelősségét is a felületükre feltöltött szerzői jogi tartalmak jogosulatlan felhasználásáért. Kiemelendő, hogy a szolgáltatóktól elvárt gondosság tekintetében eltérően kerülnek megítélésre a kis és közepes, valamint a nagy techvállalatok, azaz a törvény nem ugyanazon elvárásokat támasztja a tartalommegosztókkal szemben, hanem a méretük, bevételük, illetve felhasználóik száma alapján differenciája őket.


dr. Fehér Fanni

dr. Nagy Dóra Adriána